Krakkóról röviden

A Krakkóban bekövetkezett változások mindig a történelem menetében végbement jelentős események következményei voltak, így például Lengyelországnak a szomszéd nagyhatalmak általi felosztása a XVIII. században, vagy a gyászos, német megszállás, amikor ezt a várost jelölték ki a náci főkormányzó székhelyéül. Krakkóban az ember mindenütt szembe találja magát a történelemmel.

Alapjában véve Krakkó középkori városának számos épülete megmaradt, kiegészülve reneszánsz és barokk homlokzatokkal. A város lakói óvják nemzeti viseletüket és hagyományos ünnepeiket, melyek alkalmával a zenekarok nemzeti viseletben játszanak. A város azonban nem visszafelé tart, ellenkezőleg, nagyon is mozgalmasan él a jelenben, a művészetek iránti szeretete és gazdag kulturális élete önmagában is ennek bizonytéka.

1795-ig Krakkó hivatalos lengyel főváros volt, bár már 17. század elejétől fővárosi szerepkör többségét Varsó vette át. Krakkó járási jogú város, a kis lengyelországi vajdaság hivatalainak székhelye. Itt többek között a Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia, a Nemzeti Tudományos Központ (NCN) és a Lengyel Köztársaság Különleges Alakulata székhelyei találhatóak. A város közigazgatási, kulturális, oktatási, gazdasági, szolgáltatási és turisztikai központ. Krakkó egyben Lengyelország egyik legfontosabb közúti és vasúti csomópontja. A város melletti Balicében található az ország második legnagyobb nemzetközi fontosságú repülőtere.