Japán Földünk egyik legkülönlegesebb országa. Sok évszázados elszigeteltsége a külvilágtól egy sajátos, az európaitól teljesen különböző kultúrát hozott létre (furcsa szokások, eltérő életszemlélet, megdöbbentően változatos ételek, egzotikus műemlékek stb.).
Közismert, hogy a II. világháború után a japán gazdaság hihetetlenül gyorsan fejlődött. A romokból felépítették a világ egyik leggazdagabb országát. Japán egyik varázsát éppen az adja, hogy a szupermodern felhőkarcolók és technikai csodák mellett mindenhol ott vannak a múlt számunkra egzotikus emlékei, a buddhista templomegyüttesek, a sintoista szentélyek, a régi várak stb. A turisztikai attrakciókhoz tartoznak még a szép tájak, az elbűvölő japán kertek vagy a kézművesáruk hihetetlen gazdagsága, mindez a világ egyik legbiztonságosabb és egyik legtisztább országában.
Időjárás
Az éghajlat Japánban főként mérsékelt, ám északról dél felé haladva erősen változik. Északon hosszú és hóesésben gazdag telek, valamint rövid, hűvös nyarak váltakoznak, a déli szigetek időjárása szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A nyári hónapokban (júniustól augusztusig) a meleg, csendes-óceáni levegőnek köszönhetően magas a hőmérséklet és a páratartalom egész Japánban. A késő nyár a tájfunok szezonja, elsősorban a partszakaszokon.
Közlekedés
A tömegközlekedés európai ember számára szinte felfoghatatlanul magas színvonalú és jól szervezett. A bejáratoknál nem ellenőrök hada várja kivont karddal az utasokat, teljesen automatizált beléptetési rendszer van ki sorompókkal, amik csak akkor engedik be az utazni vágyót, ha rendelkezik a megfelelő jeggyel. Egyszeri jegyet is válthatunk, de akár mágneskártyát is vehetünk, amire telefonkártya-szerűen töltögethetünk pénzt, és belépésnél a gép kiírja, hogy mennyi még a felhasználható keret. A jegyárak távolságarányosak.
Metró
A tokiói metró a világ legkiterjedtebb és legforgalmasabb hálózata. Az összesen 13 vonal 274 állomásán mintegy 8 millió utas fordul meg egyetlen nap alatt. A tájékoztató táblák, jegykezelő automaták kétnyelvűek, angolul is ki van írva minden, az angolul nem tudók a színkódokat követve tájékozódhatnak, a látássérülteket pedig Braille-írásos feliratok, valamint kidomborodó vezetősávok segítik a közlekedésben. A tokiói metró híres arról, hogy nagyon pontosan jár, csúcsidőben azonban rendkívüli a zsúfoltság. Ilyenkor élre vasalt öltönyös alkalmazottak erővel igyekeznek betuszkolni az embereket a szerelvényekbe, kényelemre tehát ne számítsunk. Sajnos néhány rossz szándékú ember ki is használja az összepréseltséget, ezért csúcsidőben inkább kerüljük a metrót.
Vonat
Tokióban 10 cég üzemeltet vonathálózatot, 3 cég működtet monorailt, és metrótársaságból is kettő van, továbbá használhatjuk még a Shinkansen hálózatot is. A csúcsidőben tapasztalható zsúfoltság a vasútra is jellemző, ezeken a vonalakon is találkozhatunk a vasúttársaságok hivatalos „felpasszírozó” embereivel.
- Monorail
A japán tömegközlekedés rendkívül kedvelt gyors, hatékony ám meglehetősen drága eszköze. A vasút egyetlen sínen közlekedik, néha felfüggesztve, néha a szokásos módon, ami nagyon helytakarékos megoldás. Expressz járatot is választhatunk, ezek a kisebb állomásokon egyszerűen meg sem állnak, de olyan járat is közlekedik, amiről csak a végállomáson tudunk leszállni.
- Shinkansen
Az állami vasúttársaság üzemelteti ezt a hálózatot. A zárt pályán közlekedő szerelvények átlagos sebessége 300 km/óra, de a mérnökök folyamatosan dolgoznak azon, hogy növeljék az iramot. Sebességük alapján héromféle szerelvénnyel utazhatunk: Kodama, Hikari, Nozama egyre nagyobb sebességgel és egyre kevesebb megállóval. A shinkansen a világ egyik legbiztonságosabb közlekedési formája, még soha nem történt személyi sérüléssel járó baleset ezeken a vonalakon, és a Japánban gyakori földrengések esetére is be van biztosítva. A közlekedést központilag irányítják, se jelzőtáblák, se közlekedési táblák nincsenek a vonalak mentén, hiszen ekkora sebességnél nem is lennének olvashatóak.
- Yamanote
Ez Tokió legnagyobb elővárosi vasúthálózata, amely kör alakú vonalon, a város minden fontos pontját érintve, végállomás nélkül közlekedik. A teljes menteidő bő két óra, csúcsidőbe kevesebb, mint két percenkén jár. A yamanote egyben Japán legforgalmasabb vasútvonala is. A vonalat a JR East üzemelteti.
Autó
Autót bérelni turistaként nem sok értelme van, tekintettel a rendkívüli vasúthálózatra. Ha mégis erre szánnánk el magunkat, ne felejtsük el, hogy Japánban bal oldali közlekedés van érvényben. A nagyvárosokban a dugók gyakorlatilag állandóan dugó van, nagyon kevés a parkolóhely, a parkolási díjak pedig magasak, de a vidék bejárásának kényelmes eszköze lehet az autó. Japánban nem fogadják el a magyar jogosítványt, csak nemzetközi vagy japán okmánnyal vezethetünk. A közlekedési táblák többsége kétnyelvű (japán és angol).
Repülő
Japánban a belföldi légiközlekedés nagyon jól használható és kiterjedt. Összesen 173 repülőtér van az országban ezek közül 23 nemzetközi légikikötő.
Egészségügy
Japánban nagy hangsúlyt fektetnek a tisztaságra, és a japán kultúrában gyökerező közösségi szellem érzékelhető az egészségügy területén is. Beteg emberek gyakran maszkokban járnak, hogy ne fertőzzék meg senkit, a mentőhálózat – melyet a tűzoltóság működtet - jól felszerelt, az önkormányzatok rendelkeznek járványügyi programokkal. Japán egészségügyi és járványügyi helyzete igen jó, az utazók számára védőoltás, egyéb különös elővigyázatosság nem szükséges. A japán gyermekek körében a B encephalitis elleni védőoltás kötelező, ez a hosszú távon Japánban tartózkodó, rendszeresen gyermekközösségbe járó külföldi gyermekek számára is ajánlott. A 2011. március 11-ét követő nukleáris katasztrófához köthető sugár-egészségügyi kockázat a Fukushima Dai-ichi atomerőmű közvetlen környezetét leszámítva nem áll fenn. A csapvíz és a kereskedelmi forgalomba kerülő élelmiszerek fogyasztása biztonságos.
Ünnepek
• Január 1.: újév (O-Shogatsu, de munkaszünet: december 29.-január 3.)
• Január 15.: Felnőtté válás ünnepe (Seijin-no hi, a 20. életévüket betöltő fiatalok ünnepe)
• Február 11. Államalapítás ünnepe (Kenkoku-no hi)
• Március 21. Tavaszi napéjegyenlőség (A természet ünnepe.)
• Április 29. növények ünnepe (Midori-no hi, A néhai Hirohito császár születésnapja, új néven megőrizték munkaszüneti napnak.
• Május 3. Az Alkotmány ünnepe
• Május 4. Munkaszüneti nap
• Május 5. Gyermekek napja
(A fenti három ünnep alkotja az úgynevezett ’Aranyhetet’.
• Szeptember 15. Idősek napja
• Szeptember 23. Az őszi napéjegyenlőség ünnepe
• Október 10. Az egészség és sport ünnepe
• November 23. Hálaadás a munkáért
• December 23. Akihito császár születésnapja – Japán nemzeti ünnepe
Nyitvatartások
• Általános nyitva tartás Tokióban: 10:00-19:00/20:00
• Néhány üzlet nyitva van tovább is, némely pedig non-stop
• Bankok: hétköznapokon 9:00-15:00, hétvégén zárva tartanak
• Éttermek: változó, a legtöbb egész nap nyitva van
• Bizonyos éttermek: 14:00/15:00 és 18:00/19:00 között zárva, majd újranyitástól 23:00-ig vannak nyitva
• Múzeumok: a hét minden napján 10:00-17:00, némely múzeum hétfőn zárva tart
• Postahivatalok: hétköznapokon 9:00-17:00, hétvégén zárva, de néhány a hét minden napján nyitva van
• Hivatalok: hétköznapokon 9:00-17:00, hétvégén zárva
• Császári Palota: hétfőn és pénteken zárva, más napokon 9:00-16:00
• Edo-Tokio Múzeum: hétfőn zárva, keddtől vasárnapig: 9:30-17:30
• Akihabara (bazár- és üzletsor): mindennap 10:00-19:00
• Sanjusangen-do: mindennap 8:00/9:00-16:00-17:00, évszaktól függően
• Senso-ji Templom (a legjelentősebb buddhista templom Tokióban): mindennap 6:00-17:00