Katta, avagy a gyűrűsfarkú maki
Beküldő: travelorigo.com 2015-09-03 12:21:46
Madagaszkár déli, délnyugati és délkeleti területein él. Változatos élőhelyeken fordulnak elő, előnyben részesítik a galériaerdőket, a száraz, lombhullató erdőket és bozótosokat. Az emberi kultúrtájakhoz azonban nem tudnak alkalmazkodni.
A gyűrűsfarkú maki hossza 38-45 cm, farka ennél hosszabb, 56-62 cm. Testtömege 2,2-5,5 kg közötti. Dús szőrzetének alapszíne szürke, mely a háton barnás árnyalatú, a hasoldalon pedig fehér színű. Arca szintén fehér, azonban orra és a szemek környéke fekete. Legfeltűnőbb tulajdonságuk a hosszú farok, mely fekete-fehéren gyűrűzött - nevét is erről kapta. A két nem között nincs feltűnő különbség. Alsó fogsoruk metsző- és szemfogai ún. fogfésűt alkotnak, melyet szőrzetük ápolására használnak. A katták különféle növényi részekkel, levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel, fakéreggel és növényi nedvekkel táplálkoznak. Emellett alkalmanként ízeltlábúakat is fogyasztanak.
A katták csoportokban élnek, egy csoportot átlagosan 12-24 egyed alkot, melyben a nőstények a dominánsak. Más lemurfajokhoz képest kevésbé territoriálisak, többnyire csak a szaporodási időben őrzik területüket. A csoport nőstényei egymással rokonságban állnak, mivel a nőstény utódok a szülői csoportban maradnak. A hímek azonban 3-5 éves korukban elhagyják a csoportot, melyben a világra jöttek. A hímek a szaporodási időn kívül gyakran fiúcsapatokat alkotnak. Az egyedek közötti kommunikációban a vizuális, a hanggal és a szaggal történő kommunikációnak is fontos szerepe van. 28 különböző hangjelzésük különböztethető meg. A vizuális kommunikációnak a csoporton belüli kapcsolatokban van jelentős szerepe.
... hogy az újszülött katták kék szemmel jönnek a világra, ám mire felnőnek, szemük élénksárga színű lesz.
... hogy a gyűrűsfarkú makik imádnak napfürdőzni. A kora reggeli órákban felegyenesedve ülnek, végtagjaikat széttárják, és így süttetik hasukat a nappal.
... hogy a hátsó végtagjuk második ujján karmot viselnek, a többi ujjukon köröm található. Karmukat - a fogfésűvel együtt - szőrzetük ápolására használják.
A gyűrűsfarkú makik párzási ideje áprilistól júniusig tart. A szaporodási időben a nőstények a táplálékért versengenek egymással, a hímek pedig a nőstényekért küzdenek. A nőstények 4-4,5 hónapos vemhesség után hozzák világra kölyküket - általában egy utód születik, ám nem ritka az ikerszülés sem. Az újszülöttek többnyire anyjuk hasán kapaszkodnak, majd ahogy nőnek, egyre több időt töltenek a nőstény hátán lovagolva. A kölykök 5 hónapos korukig szopnak, azonban már 2 hónapos koruktól kezdve fogyasztanak szilárd táplálékot is. A felnőtt hímek nem vesznek részt az utódnevelésben. Ivarérettségüket a hímek 2,5, a nőstények 3 éves korukra érik el. Élettartamuk a természetben átlagosan 15-16 év, fogságban azonban elérhetik a 33 évet is.
Bár vadon élő létszáma nem ismert, azonban - mint Madagaszkár teljes élővilágát - élőhelyének elvesztése veszélyezteti. Élőhelyük feldarabolódása miatt az egyes populációk elszigetelődnek egymástól, így genetikai állományuk erőteljesen lecsökkenhet, valamint nőhet a beltenyészet mértéke is. Emellett egyes területeken a vadászat is csökkenti állományát, valamint gyakran fogják be őket, és tartják őket házi kedvencként.
