A narancsvörös Grand Canyon

A Grand Canyon ("Nagy szurdok") a Colorado folyó által kivájt sokszínű, meredek völgyszurdok az Egyesült Államokban, Arizonában. A völgyet a Colorado folyó valószínűleg 17 millió év alatt hozta létre, 446 km hosszú, szélessége 6,4 km-től 29 km-ig terjed, mélysége 1200 és 1800 méter közötti (legmélyebb pontja 1829 méter).
Nagy része a Grand Canyon Nemzeti Parkon belül fekszik, mely egyike az első nemzeti parkoknak az Amerikai Egyesült Államokban (Theodore Roosevelt elnök volt a kanyon megőrzésének fő támogatója).

A Grand Canyon egy színes lépcsőzetes felépítésű szakadék Észak-Arizonában, a kanyon a világ hét természetes csodáinak egyike. A felsőbb rétegeket mészkő, homokkő, pala és gránit alkotja, ez színes mintázatot ad a meredek oldalfalaknak. A sivatagos meleg és száraz környezet hatására a falak meredeksége megmaradt, és nem lankásodott el. Évente kb. 5 millió turistát vonz a vadregényes természeti ritkaság.

Ez a vidék 1893-ban erdőrezervátumként került védelem alá, méghozzá Benjamin Harrison elnök hathatós közreműködésével. 1908-ban Theodore Roosevelt alapította a Grand Canyon Nemzeti Emlékművet, és 1919-ben alakult meg maga a Nemzeti Park, amelynek területét 1975-ben kibővítették. A park déli része egész évben, az északi május közepe és október között látogatható. A meredek ösvényeken le is lehet jutni a folyóig, ahol nyáron akár 40 Celsius fokig is emelkedhet a hőmérséklet. Kényelmes tempóban egy-egy napba is telik a le- és feljutás.
A kanyon egy részén ma is a hualapai indiánok felügyelete alá tartozik, a meredek falakba vájt barlangokban laknak.