A Bermuda-háromszög rejtélye

A Bermuda-háromszög térségében elsüllyedt hajók, eltűnt repülők rengeteg találgatásra adnak okot. Az idők folyamán sokféle teória született: tengeri szörnyek, gyilkos sugárzás és földönkívüli bázis egyaránt felmerült. Látogassunk el pár bekezdés erejéig a Bermuda-háromszög rejtelmes világába.

A Bermuda-háromszög, vagy más néven az Ördög-háromszöge egy terület neve az Atlanti-óceánon, ami repülőgépek és hajók különös eltűnéséről vált ismertté. Az eltűnésekkel kapcsolatos dokumentációk hiányossága miatt sokan paranormális és természetfeletti jelenségekben, vagy éppen földönkívüliek jelenlétével magyarázzák az eseteket, de született számos tudományos alapokon nyugvó magyarázat is. A legkevésbé ismert, de legracionálisabb alapokon álló elmélet (Lawrence David Kusche) szerint maga a rejtély nem létezik, a Bermuda-háromszög csupán a tengerész legendák megszokott változatainak egyike, melyet néhány író fantáziája nagyított fel és tett ismertté világszerte. Földrajzilag a háromszöget Bermuda szigete, Puerto Rico és Miami rajzolja ki.

Története

Különösebb jelentősége a második világháborúig nem volt, ám ekkor harci repülőgépek és hajók tűntek el titokzatos módon. Erre figyelt fel az amerikai sajtó, megteremtve ezzel a 20. század egyik legnagyobb legendáját. A Legenda kutatói visszamenőleg is több rejtély nyomára bukkantak, egészen Kolumbusz Kristóf 1492-es útjáig. A Legendát 1950-ben E. Johnson egy cikke az Associated Pressben teremtette meg. 1964-től, Vincent Hladis cikkcíme után nevezzük a területet Bermuda-háromszögnek. Végül 1974-ben Charles Berlitz könyve öntötte végleges formába. Már a rá következő évben, 1975-ben Lawrence David Kusche cáfolta Berlitz teóriáit. Rámutatott, hogy Berlitz gyakran irodalmi műveket hoz forrásul, homályosítja a tényeket az időjárás vagy a hajó (repülő) állapotát illetően. Kusche az aprólékos kutatómunkájának eredményét 1979-ben, a Bermuda-háromszög rejtélye (megfejtve) című könyvben tette közzé, de a Berlitz és közte eltelt idő túl hosszúnak bizonyult, a Bermuda-háromszög bevonult a köztudatba, és főképp Berlitz bestsellerének következtetéseivel. L. D. Kusche munkájának eredményeit eddig senki sem tudta tényszerűen megcáfolni. Ezért a Bermuda-háromszögben paranormális erőket sejtők hitelrontással próbálkoztak: azt kezdték híresztelni, hogy a floridai idegenforgalomban érdekelt cégek pénzelték le a rejtélyt cáfoló könyvének megírására.

Eltűnések

A következő három eset a legtipikusabb és legismertebb a Bermuda-háromszög rejtélyei közül:

A Mary Celeste és a Dei Gratia nevű hajók együttes esete: 1872 decemberében az angol Dei Gratia New Yorkból Gibraltár felé tartott, amikor szembetalálkozott egy különös hajóval. David Morehouse kapitány meglepődve ismerte fel benne a Mary Celeste-t, amely egy hónappal korábban hagyta el New York kikötőjét, ezt követően azonban nyomtalanul eltűnt. Mivel a jelzéseire senki sem válaszolt, a kapitány csónakot küldött a néma hajó átvizsgálására. Fedélzetén egyetlen ember sem volt.

1918-ban tűnt el az amerikai haditengerészet Cyclops nevű, 19 000 tonnás szállítóhajója: 309 tengerésze közül egy sem került elő.

1948. január 29-én a Star Tiger négymotoros repülőgép hatfőnyi legénységgel és 25 utassal, köztük A. Cunninghammel, a brit légierők marsalljával, 380 mérföld távolságban volt a Bermuda-szigetektől. A földi központ rádiótávírásza még vette a közlést: Az időjárás és a repülés kitűnő, ezt követően azonban a repülőgép nyomtalanul eltűnt.

A legnagyobb érdeklődést mégis a 19. repülőraj öt darab Avenger típusú repülőgépének egyidejű eltűnése, valamint még aznap a kereső Martin Mariner hidroplán eltűnése váltotta ki. A közismert Harmadik típusú találkozások című film is erre utal a sivatagban előkerülő második világháborús géptípussal.

Mindezek az esetek Charles Berlitz könyvéből valók, és egyetlen forrásmegjelölést, vagy bármilyen adatolást nem tartalmaznak. Érdekes módon 1973 októbere óta (vagyis Berlitz könyvének megjelenése után) egyetlen új esetet sem említettek a Bermuda-háromszögből, pedig a világ már erre figyelt.

Az esetek jellemzői a legendában

Az eltűnések és rejtélyes esetek leírása alapján a Bermuda-háromszögbeli események jellemzői:

• Számos hajó süllyedt el úgy, hogy túlélő nem maradt, és a katasztrófák helyén árulkodó tárgyat, nyomot (hajóroncs, olajfolt, stb.) nem találtak.
• Néhány esetben a hajó sértetlen állapotban, de személyzet nélkül bukkant fel.
• Előfordult, hogy a hajó fedélzetén tartózkodókat halva találták. Külsérelmi nyomok a halottakon nem voltak fellelhetők.
• A repülőgépek és a hajók a katasztrófákat megelőző percekben vagy semmilyen jelzést nem adtak, vagy meg-megszakadó kapcsolattal azt közölték, hogy műszereik nem használhatóak, össze-vissza jeleznek.
• Általánosan tényként emlegetett adat szerint az időjárás mindig tiszta, szélcsendes, ideális.

A szkeptikus álláspont

A Legenda kutatóinak az eseteket önmagukban és egyenként kellene vizsgálni, vagy a Legenda általánosító közléseit felülvizsgálni. Amikor megbízható adatok állnak rendelkezésre, a legtöbbször azonnal meg is jelenik a logikus magyarázat. Lehet-e például rejtélynek tartani a Rubicon esetét, amikor a Meteorológiai Szolgálat aznapi jelentése szerint hurrikán csapott le a kikötőre, ahol horgonyzott? Csak azok az esetek maradnak tisztázhatatlanok, amelyeknél semmilyen információ nem áll rendelkezésre. Az információhiány azonban itt sokszor azt is takarhatja, hogy a szóban forgó baleset számos részlete légből kapott, némelykor az egész eset koholmány. Igen sok balesetet írnak a Bermuda-háromszög számlájára, melyek valójában nem ott, de még csak a közelében sem történtek, mint például az ír partok közelében lezuhanó Globemaster repülőgép. Az eltűnt hajók és járművek jó részénél az útvonal ugyan áthaladt a Bermuda-háromszögön, de az eltűnés ténye miatt semmilyen bizonyíték nincs arra nézve, hogy valóban ott pusztult el. Az Atalanta esetében például hatszor nagyobb a valószínűsége, hogy Anglia és Bermuda között tűnt el, mint hogy a Háromszögben, vagy a Cyclops, amelynek roncsát 1974-ben Norfolk közelében találták meg. De a Raifuku Maru, amely Angliából tartott Bostonba, nem is érintette a térséget. A szkeptikus megközelítést a közvélemény hangulata és elfogultsága meglehetősen megnehezíti.

Amíg Charles Berlitz könyve mindennemű, bizonyítékként szolgáló adat nélkül bestsellerré vált, és soha senki sem várta el tőle, hogy bármit bizonyítson, addig Lawrence David Kusche minden mondatát ízekre szedték és mindegyikhez forrást vártak el. Kusche megtette, amit ez ügyben megtehetett, de a teljes adatnélküliségű eseteknél sokszor csak addig juthatott el, hogy feltegye a kérdést: létezett-e egyáltalán az a jármű, amelynek az eltűnéséről Berlitz beszél.

Azt hogy a Bermuda-háromszög történései mennyire valósak, illetve mennyire rejtélyesek mindenki döntse el maga. További részleteket, konkrét eseteket a következő linken találtok: Bermuda-háromszög