Szecessziós túra Szabadkától Kecskemétig

A szecesszió szó kivonulást jelent, ami arra utal, hogy a stílus művészei a 19-20. század fordulóján kivonultak a bécsi városi művészeti központból. Budapest is bővelkedik kiemelkedő szecessziós alkotásokban, mégis ajánljuk, hogy vonuljon ki velünk Ön is a szecesszió jegyében és ismerkedjen meg a szecessziós építészet alföldi kincseivel a mai Szerbia és Magyarország területén.

autóbusszal

KORA REGGEL: TALÁLKOZÓ 
Találkozó a TravelOrigo autóbuszánál az idegenvezetővel a választott felszállási helyen és időpontban. Felszállás után megkezdjük utunkat Szerbia irányába. Út közben ismerkedünk Szecesszióval és a Programhelyszínekkel. 

DÉLELŐTT: SZABADKA 
A határon való várakozási idő függvényében érkezünk meg Szabadkára (Subotica), ahol végigsétálunk a belvároson érintve a Raichle-palotát, ami a szecesszió egyik kiemelekedő alkotása, egészen a Városházáig, ami a város jelképe. A Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1912-ben elkészült épület tornya 76 méter magas. A magyaros szecesszió jegyében született belső tér páratlan szépségű faldíszeivel és vitrázsablakaival egyedülálló ártéket képvisel. A díszes ülésterem ma is a városi tanács üléseinek színhelye, amit épületbejárásunk is érint. A Zsolnay-kerámiából készült szökőkút mellett vezet az utunk a frissen felújított szecessziós zsinagógához, melyet ma már csak kulturális célokra használnak. A zsinagóga belső terének megtekintése után a Városi Múzeum szecessziós épületében berendezett kiállításokat tekintjük meg, majd szabadidő is rendelkezésre áll, hogy sétáljanak a hangulatos belvárosban. 

DÉLUTÁN: PALICS, KECSKEMÉT
Szabadka után a közeli Palicsi-tó partjára látogatunk. A tóban ma már nem fürdőznek, de Palics ma is a Szabadkaiak kedvelt kirándulóhelye. Sétánk során megnézzük a Vigadót, a Női fürdőt, az Emlékkutat és megismerhetjük a helyi legendákat a tó keletkezéséről, valamint a Monarchia fürdőkultúrájába is betekintést nyerünk. Palics után Kecskemétre utazunk, ahol a belváros szecessziós épületeivel ismerkedünk. A 19. századi mezőváros Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült városházát kapott, de itt is találunk olyan épületet, melyet a Szabadkán megismert Komor-Jakab építészpáros alkotott. Kecskemét kétségkívül leghíresebb épülete a Cifra Palota, melyet Márkus Géza tervezett és valóban „ zöld az ablaka”. De eredetileg is zöld volt és valóban erről az épületről szól a gyerekdal? Szecessziós programunkon sok más érdekesség mellett erre is fény derül... 

KÉSŐ DÉLUTÁN: TALÁLKOZÓ
Programunk végén autóbuszra szállunk, majd megkezdjük utazásunkat Budapest felé. A késő esti órákban érkezünk meg a felszállás helyszínére.