Személyes ügyintézés szünetel

Találatok szűrése (11)
Szabadszavas
Ár szerint
Dátum szerint (Indulási időpontok)
Utazás módja
Programhossz
Szálláskategória
Ellátás
Utazás típusa
Lista nézet Táblázatos nézet

A Kanári-szigetek (spanyolul Islas Canarias v. Las Canarias) Spanyolország legdélebbi tartománya. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125-200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km2. A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) átköltözik Las Palmasról Santa Cruz de Tenerifére, illetve viszont. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státust.

Látnivalók

Lanzarote

Lanzarote a Kanári-szigetek legkeletibb tagja. A helyiek gyakran Conejerának, mások a Száz vulkán szigetének hívják. Az őslakos guancsok Titeroygatra néven emlegették – ez Színes hegyeket jelentett. Hivatalos nevét egy genovai tengerészről, Lancelotto Malocelloról kapta. A 846 km² területű sziget központi tájait csaknem 300 tűzhányó teszi változatossá. A völgyek és sziklás rögök száraz, sivatagos tájait csak néhány farmer pálmaligete vagy citrusültetvénye szakítja meg. Az alacsony sziget északi csücske közelében helyezkednek el a Chinijo-szigetek, vagyis La Graciosa, Alegranza, Montaña Clara, Roque del Este és Roque del Oeste. A rengeteg tűzhányónak köszönhetően a sziget felszíne erősen tagolt. Nemcsak domborzati formái különlegesek, de élővilága is – ezek védelmére hozták létre a Timanfaya Nemzeti Parkot. Nevezetesebb, homokos strandjai a Papagayo, La Famara és a Charco del Palo.

Gran Canaria

A Gran Canaria (spanyolul a.m. „Nagy Kanári-sziget”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.
A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettőssége, eltérő flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik.
Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendő: amíg a sziget északi részén csapadékos éghajlatot találunk buja növényzettel és banánültetvényekkel, közepe kopár "holdbéli táj", déli partja pedig száraz, szinte sivatagos. Így aztán északon fejlett a mezőgazdasági élet: a vulkánok lankáin nem ritkák a szőlő-, banán- vagy dohányültetvények. Itt vannak a fontosabb városok; többek között Las Palmas, a sziget legnagyobb városa, a Keleti Kanári-szigetek fővárosa.

Fuerteventura

Fuerteventura spanyol sziget, a Kanári-szigetek második legnagyobb tagja 1722 km²-ével. Azért kapta az Öreg sziget. becenevet, mert valaha volt hegységei mára erősen lekoptak – legmagasabb pontja mindössze 724 m-re emelkedik a tenger színe fölé. A nevet indokolja az is, hogy a sziget székhelye, Puerto de Rosario a szigetcsoport legrégibb spanyol települése. A hosszú, ámde igen keskeny sziget 70 km hosszú partját különösen finom homok borítja, így a turisták hamar kedvencükké fogadták.

Tenerife

Tenerife 2058 km²-es területével a Kanári-szigetek legnagyobbika.
A szigetet két hegység is megosztja: északon az Anaga-hegység, Nyugaton a Teno-hegység csipkés láncai törnek a magasba. Központi részén emelkedik a Pico de Teide tűzhányó, amely utoljára 1798-ban tört ki. A 20. század második felében fellendült itt a turizmus: Európában hamar elterjedt az a közkedvelt elnevezés, hogy Tenerife az örök tavasz hazája. A távoli utazókat valóban lenyűgözi a sziget kettőssége: a hatalmas, sötét és az aljukban virágzó, homokos strandok – a homokot Nyugat- Afrikából hozták ide nagy hajókon, mivel a hullámverés rendszeresen elhordja a strandokról, alkalmanként hasonló módszerrel pótolják. Santa Cruz de Tenerife a sziget ÉK-i részén fekszik, és régen ez volt ai ide látogatók fő célpontja – mostanára azonban a sziget déli részén kiterjedt üdülőfalvakat építettek rengeteg szállodával. A sziget fővárosába nemcsak a vámmentes boltok csábítják az idegeneket, hanem a neoklasszicista és a gyarmati építészeti stílust elegyítő városközpontja is. A sziget második legnagyobb városa, Puerto de la Cruz gyógyfürdőként már régóta ismeretes: hamarabb vonzotta a turistákat, gyógyulni vágyókat, mint a strandok.

La Palma

La Palma a Kanári-szigetek északnyugati tagja. A 706 km2 területű szigetet gyakran emlegetik úgy, hogy La Isla Bonita, azaz a Madonna által is megénekelt Csodálatos Sziget. Azért kapta ezt a nevet, mert partjai meredeken, hirtelenül emelkednek ki az óceán kék tükréből. Vulkanikus domborzatát északon egy hatalmas, beomlott kráter, a Caldera de Taburiente uralja. Innen kicsit délebbre a Cumbre Nueva szintén beomlott kráterét találhatjuk – mintegy 2 millió éve keletkeztek. A Caldera északi peremén emelkedik a Roque de los Muchachos 2426 méteres orma, a sziget legmagasabb hegycsúcsa. Az öreg kráterektől délre húzódnak a Cumbre Vieja tűzhányóinak lankásabb, ám kopárabb tájai. A Caldera keleti lábánál emelkedik Santa Cruz de La Palma városa.

La Gomera

A hegyek szigetének nevezett La Gomerát a Nyugati Kanári-szigetek csoportjának közepén találjuk. A kerekded, kis sziget voltaképp egyetlen, 1487 méter magas vulkán, ezért nem annyira a napimádók, mint inkább a turisták és hegymászók keresik fel. Mivel nemzetközi repülőtere nincs, La Gomerára főként komppal juthatunk el Tenerife déli partjáról, Los Cristianosból. A komp a a sziget központjába, San Sebastianba fut be – ebben a városkában szállt partra utoljára Kolumbusz, amikor 1492-ben Amerika felé indult.

Hierro

Hierro, vagy más néven Ferro a maga 278 km²-es területével a Kanári-szigetek legnyugatibb tagja, és emellett a hét nagyobb sziget közül ez a legkisebb. Ez nem mindig volt így, ám ezelőtt mintegy 50 ezer évvel egy nagy földrengés eredményeként a tengerbe süllyedt a sziget északnyugati harmada.
Szerte a szigeten mintegy ötszáz vulkáni kúp látható (további kb. 300-at lávaárak borítottak el.)

Történelem

A sziget őslakói a guancsok voltak. Származásuk bizonytalan; mivel feltűnően sokuknak derékig érő, szőke haja volt, leginkább viking-berber keveréknépnek gondolják őket. Kultúrájukat mind intenzívebben kutatják (ásatásokkal és levéltárakban is).

Egyes történészek szerint már a föníciaiak is ismerték a szigeteket, és van, aki szerint i. e. 470-ben Hanno is megfordult itt, a rómaiak pedig Fortunatae Insulae, azaz Boldog-szigetek néven emlegették, és állítólag korlátozottan kereskedtek is velük. Ezt a nevet onnan kapta, hogy az antik mitológia ezeket a szigeteket tartotta a világ legnyugatibb részének, ahol a nap szekerének útja véget ér, ahol örök a tavasz és a jólét. Éppen ezért i. e. 150-ben Ptolemaiosz Klaudiosz huszonhét kötetes atlaszában a a kezdő délkör a Kanári-szigeteken haladt át. Róma bukásával elfeledkeztek a szigetekről, amiket a X. században az arabok fedeztek fel ismét – az itteni királyság elég erős és gazdag volt, hogy az arab kereskedőket eltartsa. Az első európai hódítók a XIV. században jelentek meg; a sok nációból végül Kasztília és Portugália jutott el a végső célig.

1402–1404-ben Jean de Béthencourt normann kalador előbb magánvállalkozásként, majd Kasztília nevében meghódította Lanzarote, Fuerteventura, Hierro és La Gomera szigetét. Unokaöccse, Maciot de Béthencourt eladta a fennhatóság jogát a portugáloknak, akik azonban csak La Gomerát tudták tényleg megszerezni. V. Alfonz 1479-ben megkötötte a kasztíliai koronával az alcáçovasi békét, és ebben lemondott a szigetekről – cserébe a portugálok megkapták az Azori-szigeteket, a Zöldfoki-szigeteket és Madeirát. 1478–83-ban Juan de Rejón és Pedro de Vera elfoglalta a bennszülöttektől Gran Canaria szigetét, 1491-ben Galician Alonso Fernandez de Lugo La Palmát, majd végül, 1494–96-ban Tenerifét is. A szigetek az Amerikába tartó hajók fontos állomásává, utolsó kikötőivé váltak. A nyugalmat 1902-ben zavarta meg egy függetlenségi mozgalom, amit azonban a spanyol csapatok elnyomtak. 1936-ban a szigetekről indultak el Franco csapatai, hogy kirobbantsák a spanyol polgárháborút. A második világháború után a szigetek valódi idegenforgalmi paradicsommá váltak, és 1983-ban autonómiát kaptak.

Természet

A szigetek egy úgynevezett forró pont (köpenyoszlop) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3718 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható.

Éghajlat

Éghajlatát a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11 fajtáját különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen pedig a csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi eredetű sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. A július és az augusztus a két legmelegebb, a január és a február a két leghidegebb hónap. Télen az 1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.

A hideg Kanári-áramlás miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi helyzetéhez képest hűvös (18–22°C).

Természetvédelem

A Kanári-szigeteken jelenleg négy nemzeti park működik:

    * Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide) (Tenerife)
    * Garajonay Nemzeti Park (Parque Nacional de Garajonay) (La Gomera)
    * Caldera de Taburiente Nemzeti Park (Parque Nacional de de la Caldera de Taburiente) (La Palma)
    * Timanfaya Nemzeti Park (Parque Nacional de Timanfaya) (Lanzarote)

Növényzet

A szigetcsoport – a Madeira- és az Azori-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része, de eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta Világörökség része.

Állatvilág

Az eredeti növényzettel az eredeti állatvilág is jórészt kipusztult. Hierro szigetének óriásgyíkjait (a Gallotia simonyi faj kivételével) még a bennszülöttek irtották ki – többszáz endemikus rovarfaj azonban fennmaradt.

Lakosok
A szigetek összlakossága mintegy másfél millió fő, melynek közel egyharmada Gran Canarian él. Az itt élő őslakosok kedvesek, nyíltak, de azokon a szigeteken ahol fellendült a turizmus, az idegenekkel szemben néha bizalmatlanok.
Az idegenforgalom után a szigetek legfőbb bevételi forrása a kereskedelemből és a mezőgazdaságból származik. Nagy mennyiségben termesztenek exportra banánt, paradicsomot, lencsét és dohányt. Lanzarotén mindmáig fontos szerepet játszik a bíbortetű tenyésztése, a tenerifei borok pedig messzeföldön híresek.
A szigetek lakói nagyon szeretik az népünnepeket, melyek többsége vallási eredetű és legalább három napig tart. Ilyenkor kicsik és nagyok szebbnél szebb népviseletet öltenek és maguk készítette tipikus helyi finomságokkal kínálgatják egymást. Kanáriai népzenét játszanak, amire igazi helyi táncot járnak.
Az ünnepek legtöbbjén a külföldiek is részt vehetnek, de vigyázniuk kell, hogy csak dicsérő gesztusokat tegyenek, mert ellenkező esetben elfordulnak tőlük. A helyi lakosság nagyon kritikus saját magával szemben, de a bírálatot idegentől nem fogadja el.
Nem vehetnek részt turisták a Día Canaria ünnepen, melyet zárt udvarokban tartanak és csak a helyieket, illetve azokat az itt élőket engedik be, akiket maguk közé fogadtak.
Leghíresebb ünnep a "téltemető" Karnevál, mely februárban illetve márciusban egy hónapon keresztül tartja bűvöletben a helyi lakosságot ugyanúgy, mint a világ minden tájáról érkező turistákat.

Nyitva tartás
A Kanári-szigetek lakói hétköznapjaikat európai módon élik, bár a munkaidőt más déli népekhez hasonlóan megszakítja a délutáni pihenő, (siesta) ami
13-17 óráig tart. Erre az időre bezárnak a boltok, a hivatalok, leáll a nyüzsgő élet. A nagyobb turistaközpontokban persze nem zár be minden üzlet, sőt a hétvége sem szünnap. Az üzletek és a gyógyszertárak hivatalos nyitva tartása hétköznap 9-13 óráig, majd 17-21 óráig, szombaton 9-13 óráig, vasárnap pedig zárva tartanak.
A bankok, posták hétköznap 8:30-14 óráig tartanak nyitva, szombaton csak az erre kijelölt hivatalokban fogadják az ügyfeleket.
A Kanári-szigeteken csakúgy, mint Spanyolországban a hivatalos fizetőeszköz az euro. (1 € ~ 250 Ft) Természetesen sok helyen elfogadják az USD-t is.
Annak ellenére, hogy magyar forintot nem váltanak, a forint alapú bankkártyát tudják használni. Értékeiket érdemes elhelyezni a hotelekben bérelhető széfekben.

Telefon, posta
Ha útjukra magukkal hozzák mobiltelefonjukat, azt a legtöbb szigeten tudják használni. Nagyobb mobiltelefon szolgáltatók: Movistar, Vodafone, Orange, Yoigo
Akár saját készülékről, akár utcai fülkéből szeretnének Magyarországra telefonálni a hívószám : 00 36, körzetszám, telefonszám. Nyilvános készülékről 1 € bedobásával közel 3 percig beszélhetnek a magyarországi partnerrel.
Telefonkártya 5 € és 10 € értékben kapható.
Magyarországról a Kanári-szigetekre a következőképpen lehet telefonálni :
00 34 körzetszám+telefonszám.
- Santa Cruz de Tenerife tartomány hívószáma : 922
- Las Palmas de Gran Canaria tartomány hívószáma : 928
Ha nyaralásuk alatt levelet vagy képeslapot szeretnének Európába küldeni, arra 0,25 € értékű bélyeget kell ragasztani. A postai kapcsolat a szigetek és Európa között elég lassú, a küldemény megérkezéséhez 10-14 nap szükséges.

Étel, ital
Az itt kapható élelmiszerek közül legjobban a jamon cocido (gépsonka) és a queso castillo de barra (sárga sajt) hasonlít az otthon megszokott ízekre.
Csábítóak a gyönyörű színű szalámik is, de ezek majdnem kivétel nélkül savanykás ízűek.
A hűtőpultokban sok a sós vaj, de ha figyelmesen körülnézünk, akkor megtaláljuk a natúr változatot is. Sokféle ízesített joghurt és híg puding kapható.
A gyümölcsök és zöldségek közül érdemes megkóstolni a kiwit és az avocadot, ami La Gomeran terem, a papaya del pais-t, a nispero-t, a durazno-t, a banánt és a friss fügét, melyeknek otthona Tenerife, a félérett paradicsomot és az ízes görögdinnyét La Palma-ról, és a hatalmas fejű lanzarotei hagymát.
Nem szabad viszont inni a csapvízből, mert "kanáriai betegséget" lehet tőle kapni, ami erős fejfájással, lázzal és hasmenéssel jár. Ivóvizet 1,5 és 5 literes kiszerelésben lehet kapni az üzletekben.

Közlekedés
Úthálózat: Tenerifén 2 autópályát találhatunk melyek nem fizetősek, (autopista) ezek a sziget északi és déli részét kötik össze. (TF1 - TF2) Az egyéb utak jó minőségűek, de az autós közlekedési morál némiképp eltér a magyar gyakorlattól!
Figyeljünk a következőkre!
Tenerifén rengeteg bérautó közlekedik melyeket turisták vezetnek. Nem ismerik az utakat, ezért gyakran utosló pillanatban váltanak sávot. Tartson nagyobb követési távolságot a megszokottól és hajtson lassabban. A zebráknál MINDIG álljon meg ha gyalogost lát!

Egészségügyi információk

Az országban nem kell különösebb betegségekkel kiemelten számolni.

A város vagy tájegység klímatáblázatának megtekintéséhez válassz az alábbi listából!
Az aktuális időjárási előrejelzés megtekintéséhez a Weather Underground-ot vagy a weather.com oldalakat ajánljuk.


Időjárás adatai

Hónapok
Nappali hőmérséklet
Éjszakai hőmérséklet
Vízhőmérséklet
Napsütéses órák
Csapadékos napok
Átlagos csapadék (mm)

Tipp: Ha a táblázatban egy adott hónapban 10 esős napot látsz, az nem feltétlenül jelenti, hogy 10 napon keresztül esik is. Az értékekkel kapcsolatos megjegyzésünket az egér kurzorral a táblázat cím oszlopának feliratai fölé állítva olvashatod el!

Megjegyzés: Az adatok tájékoztató jellegűek, azokért felelősséget nem tudunk vállalni! Mi is emberek vagyunk. Kérjük, írd meg nekünk az címre, ha nyilvánvaló elírást találtál!

Kanári-szigeteki utazás

Hasznos

A Kanári-szigetek 7 nagy és 6 kisebb szigetből álló csoport az Atlanti óceánban, az északi szélesség 27. és 30. foka, valamint a nyugati hosszúság 13.és 18. foka között. Legnagyobb szigete Tenerife, melynek alapterülete 2052 km2, legkisebb a Roque del Oeste, amely tulajdonképpen csak egy szikla a Graciosa sziget közelében. Legkisebb lakott szigete az Isla de los Lobos, melyen mindössze néhány család él.
A szigetcsoport közigazgatásilag Spanyolországhoz, földrajzilag viszont Afrikához tartozik. Legkeletibb fekvésű szigete Fuerteventura, amely 100 km-re fekszik az Afrikai partoktól. Valamennyi sziget vulkánikus eredetű, mégis nagyon különböznek egymástól. Míg Tenerifére a magas hegyek, addig Lanzarotéra az alacsonyabb, zömökebb domborulatok jellemzőek.
A Kanári-szigetek és egész Spanyolország legmagasabb pontja a Pico del Teide, az érvényben lévő mérések szerint 3.718 méter. Csúcsát télen heteken keresztül hó borítja, míg a sziget déli oldalán elnyúló strandokon 25-28oC-os melegben fürdőzhetnek a nyaralni vágyók.
Az óceán vize a Kanári-áramlás miatt mindig kellemes, 20-24oC-os.
A szigetcsoport legszárazabb tagja Lanzarote, legszelesebb Fuerteventura, legjobban kiépült Gran Canaria, legváltozatosabb Tenerife, legzöldebb La Palma, legelszigeteltebb El Hierro, természeti szépségeiben a leggazdagabb La Gomera.
A Kanári-szigeteket közigazgatásilag két nagy csoportra osztották. Las Palmas de Gran Canaria-hoz tartozik Lanzarote, Fuerteventura és Gran Canaria, míg Santa Cruz de Tenerife-hez La Gomera, El Hierro, La Palma és Tenerife.
Tenerife partjainak hosszúságához képest kevés homokos szakaszt találunk. Ezeken a részeken szabadstrandokat alakítottak ki, melyek bármikor igénybe vehetőek. A felállított napágyak és napernyők darabjáért viszont 3-4 €-t kell fizetni, függetlenül attól, hogy mennyi időre kívánják bérelni.

Fontos
Ha a magyar turistának orvosi ellátásra van szüksége, az otthon megkötött biztosításával a kórházak többsége fogadja. Mindenképpen készpénzzel kell viszont kifizetni a mentővel való szállítást (kb 60 €) és az orvos kiszállási díját (60-100 € között).

Biztonság

A szigetről elmondható hogy az általános közbiztonság jó. Természetesen, mint minden nyaraló helyen, itt is előfordulnak zsebesek, apartmanunkba, szállodai szobába besurranó tolvajok, ezért ha lehet, értékeiket zárják széfbe mikor elhagyják a szobát.

 

Infóvonal

+36 1 322 0032
+36 70 469-9890

Nyitva tartás

H-P:10:00 - 18:00
SZ-V:ZÁRVA

A travelorigo.com munkatársai több mint 10 év online utazási irodai tapasztalattal teljesítik az utazni vágyók kéréseit!

A travelorigo.com weboldalon található utazási ajánlatok nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek. A jelentkezés elküldésével nem jön létre utazási szerződés! Az utazási szerződés a jelentkezésre küldött visszaigazolás alapján, a visszaigazolásban írásban rögzített feltételek szerint az utazási díj előlegének megfizetése és a kért dokumentumok aláírt példányainak visszajuttatása után, a szabad helyek függvényében jön létre a Travelorigo Hungary Kft. illetve utazásszervező partnereinek utazási feltételei és utazási szerződései alapján! A honlapon szereplő helyesírási hibákért, az időközben aktualitását vesztett árakért és akciókért, illetve az árkalkulációs program esetleges hibáiért a felelősséget nem vállaljuk. Kizárólag a Travelorigo Hungary Kft. által írásban visszaigazolt árak, árajánlatok tekintendők véglegesnek a szabad helyek függvényében! Ön, mint felhasználó elfogadta és értelmezte ezen felhívást, bárminemű megrendelés vagy ajánlatkérés leadásánál.

Iratkozz fel Te is
hírlevelünkre!

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

A megadott email címet regisztráltuk! Kérjük, ellenőrizd email fiókodat, a hírlevél feliratkozást aktiválnod kell!
Hírlevél feliratkozás

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

A megadott email címet regisztráltuk! Kérjük, ellenőrizd email fiókodat, a hírlevél feliratkozást aktiválnod kell!