Várna

Az első lakói a trákok voltak, s Odesszosznak nevezték e helyet. A görögök, akik Milétoszból idehajóztak az i.e. VI. században kereskedelmi hellyé alakították. A görögöket követték a rómaiak, és a VII. században a szlávok, kik a mai nevén Varne- nak (Vran = holló fekete) nevezték el.

A városközpontban a Cirill és Method téren magaslik a Mária Mennybemenetele Katedrális. A háromhajós templomot a 19. században építették. Ha lehetséges vasár vagy ünnepnapon látogassuk meg a templomot, hogy módunkban legyen meghallgatni a templom férfikórusát. Az 1880-ban emelt Óratorony és az Opera között kicsi piac van, mely a turisták számára különösen izgalmas látvány. Várna a gyalogosok városa, az autóforgalom sok helyütt tilos. Híressége a római fürdő 7 000 m2-en. A fürdőt i.e. II. században kezdték építeni, s fokozatosan bővítették. A centrum és a tenger között fekszik a 80 ha nagyságú park, melyben találjuk az Aquáriumot és a Természeti Múzeumot, Haditengerészeti Múzeumot. Várna Régészeti Múzeuma ismert.
A magyarok számára a különleges történelmi jelentőségű helyet, a várnai csata színhelyét és az ott létesítet emlékműveket a város déli részén a Vladiszlavo felé vezető út mentén találjuk. (30 percenként indul a 12-es autóbuszok is Várnából, a katedrálistól.)

A virágos Emlékpark bejárata a csatában részt vett nemzetek címereivel díszített. A bolgárok Vladiszlav Varencsiknek (Várnai László) nevezték I .Ulászló királyunkat, kinek holtteste a csatatér tömegsírjainak egyikében nyugszik. A kialakított kápolnában egy kőoltár áll, ahol a csata évfordulóján (november 10-én) emlékeznek a fiatal magyar királyra és a csatában elesett hősökre. A mauzóleumtól jobbra, Hunyadi János szobrát látjuk.