Földrajzi fekvését tekintve a Balkán félsziget közepén foglal helyet.Tengerszint feletti magassága 550m. Északon a Sztara Planina (Balkán hegység) határolja, délkeleten a lozeni hegység, délen a Vitosa hegy és délnyugaton a Ljulin lankás dombjai.
Ha a térképen egy képzeletbeli vízszintes vonalat húzunk Szófián keresztül, kitűnik, hogy a város az Adriai és Fekete tenger közti távolság középpontjában található.
Légvonalban egyenlő távolságra van tőle Bukarest, Tirana, és Belgrád, sőt Athén és Isztambul is. A Rila hegység északi lejtőjén eredő Iszkár folyó szeli át a város keleti peremét.
Képzeletbeli séta Szófiában
A városnéző körutunkat a Banya Basi dzsámitól indulva kezdjük. 1576-ban építette a híres török építész Hadshi Mimar Sinan, kinek nevéhez sok mecset, minaret, török fürdő alkotása fűződik. A mecset szomszédságában találjuk a Központi fürdő neo-bizánci stílusú épületét, a régi római és török fürdők helyén. Egykor itt a fürdő előterében állt Aszklepiosznak a szentélye. A 3400 m2-alapterületű fürdőépület a 46. 8 fokos vízével gyógyítja a gyomor és bél, valamint a reumatikus bántalmakban szenvedőket.
A zsinagógát nemrégiben tatarozták, s így új színfoltja a városnak. 1910-ben Friedrich Grünanger építette a vásárcsarnok mögött. A Balkán félsziget legnagyobb zsinagógája. Néhány lépésre van a Központi nagyáruház, a CUM Az öt emeletes hatalmas bevásárló hely a nyugati árubőséget, kínálja.
Sétánk közben találjuk a minden vihart kibírt kicsiny templomocskát, a Svetka Petka Szamardzsijszka templomot. Az alig észrevehető épület a 14. században épült. Ez a templom is példázza azt, hogy a keresztény templomnak, minél jobban el kellett bújnia az “igazhitűek” szeme elől.
A Sheraton szálló udvarán találjuk az egyik legrégebbi épületét a városnak a Szt. György templomot. A 4. században épült templomot a 6. században átalakították pravoszláv templommá. A török időben Gül dzsámi, majd raktár volt, később Battenberg Sándor fejedelem mauzóleuma, majd ismét pravoszláv templom. Ma műemlék.
A központi pályaudvartól délre a Maria Lujza sugárút torkollik a Sveta Nadelja templomba (Szent Vasárnap templom), melyet 1925-ben III. Borisz cár elleni bombamerénylet után felújítottak. Innen indul a Boulevard Vitosa a város sétáló-bevásárló utcája, ahol üzletek butikok, bárok kávéházak, bankok sorakoznak.
A Régészeti Múzeum eredeti épülete “Bujuk “dzsámi volt, 1494-ben épült. A Múzeumban kő és bronzkori anyagot találhatunk. Az antik és középkori gyűjteményt kiállító vitrinekben Bulgária területén megfordult számos nép emlékeit, eszközeit láthatjuk.
A régi cári palotában ma a Nemzeti Galéria és az Etnográfiai Múzeum működik. Ivan Vazov színház névadója a bolgár nép ismert neves író költője. A színház első változatában 1907-ben készült el a bécsi Helmer és Fellner tervei alapján. 1923-ban tűz ütött ki egy ünnepi műsor közben, s ezért újjá kellett építeni, melyet 1929-ban fejeztek be. A színház díszes főhomlokzatáról Apollón és a hét Múzsa szoborcsoportja az előtte fekvő parkra pillant. A szökőkutak és árnyat adó fák alatti padokon a szófiaiak szívesen üldögélnek, sőt gyakran találkoznak a színészekkel is. A Szent Miklós templom a város színfoltja az arany kupoláival. A 16-17. századi orosz templomot 1913-ban újították fel.
A Balkán félsziget egyik legszebb műemléke az Alexander Nyevszki Katedrális. A neobizánci stílusban épült templom emlékhely is azért a több mint 100 000 orosz katonáért, akik a bolgár függetlenségért vívott harcban estek el. A székesegyház méretei: hossza 71 m szélessége 55 m a harangtorony tetején a magassága eléri az 52 métert, a nagy kupolán a 46 métert. A kupola átmérője 16 m. a katedrális alapterülete 3 170 m2 befogadóképessége 5 000 fő. A toronyban több harang is van. A legnagyobb súlya 12 tonna, s hangját 30 km távolságból is hallani lehet. A székesegyház kereszt alakú öthajós, melyet kisebb nagyobb kupolák, fél kupolák borítanak, középkori bizánci-bolgár és orosz stílus jegyekkel.
A Szent Zsófia templom a főváros névadója. A templom építésének körülményei és ideje sem határozható meg pontosan. Az első templom egyszerű egyhajós épület a 4. századból, amit a temető kápolna helyére emeltek. A 8. és 9. században építették tovább háromhajós bazilikává.Hasonló bizánci épülettel Bulgáriában sehol sem találkozunk. Belül puritán egyszerűségű, díszítőelemei csak az ablakok. Aki kedveli a modern művészetet, látogassa meg a Bolgár Képzőművészek Szövetségének Galériáját, ahol a mai képzőművészek alkotásait állítják ki. A Cirill és Method emlékmű a 9.századi két szerzetesnek állít emléket a nemzeti könyvtár épülete előtt. A 19. század történelmének nagy alakjára emlékszik az egyszerű obeliszk, a Vaszil Levszki emlékmű. Azon a helyen áll, ahol a nemzeti hőst 1873 február 19-én a törökök felakasztották.