Cseh Paradicsom és Szász Svájc mesebeli világa

Közép-Európa egyik leglátványosabb, legnépszerűbb idegenforgalmi régiója, a Csehország és Németország határán fekvő Cseh Svájc és Szász Svájc nevű, rendkívül változatos felszínű, különleges sziklaformációiról híres régió. Az Elba vágja ketté e csodás vidéket, jobb bal partján a cseh és német oldalon is Nemzeti Parkokat alakítottak ki, ahol a legszebb, legérdekesebb látványosságok csoportosulnak.

1.nap: HRADEC KRÁLOVÉ, JICIN, CSEH PARADICSOM

Indulás a kora reggeli órákban a választott felszállási helyről a Cseh Paradicsom felé.  Útközben egy rövid városnézés erejéig megállunk Hradec Králové-ben, azaz Királyváradon, a cseh királynék városában.  Megtekintjük  a főtéren álló, 72 méter magas Fehér tornyot, melyben Csehország harmadik legnagyobb harangja található.  Folytatjuk utunkat a Rumcájsz mesék színhelyére, Jicin városába. Megismerkedünk a város nevezetességeivel, a barokk árkádsorral díszített főtérrel, Szent Jakab templommal és az érseki palotával, és a mesékből ismerős óratornyos Valdice kapuval.  Kívülről megtekintjük Wallenstein gróf kastélyát.  A fárasztó nap végén Ústi nad Labem –ben levő szálláshelyünkre utazunk.

2.nap: DECIN, HRENSKO, EDMUND - SZURDOK

Kora reggel egész napos túrára indulunk , első állomásunk Decin, Cseh Svájc kapuja, itt kezdődnek a hegyvonulat magaslatai és itt folyik bele a Ploučnice az Elbába, hogy együtt folytassák útjukat az Északi-tengerig.  Kiemelkedő látványossága a vár és a hozzátartozó rózsakert. Továbbutazunk Hřensko – ba, a gyalogtúránk kiindulópontjába, ahonnan egy kilátópontokkal tarkított erdei ösvényen, a Kamenice patak mentén haladunk. Az egyre keskenyebbé váló szurdokban hamarosan elérjük azt a pontot, ahol a folyó miatt gyalog már nem mehetünk tovább. Ez az Edmund-szurdok, ahol hajókra szállunk, és csaknem egy kilométert utazunk az átlagosan 100 méteres magasságú sziklafalak között. Jól megszervezett, gondolaszerű csónakok feszes ritmusban közlekednek a szurdokban. A hatalmas sziklafalak és a mesebeli táj igazi nagy élmény mindenki számára. A vadregényes hajóút végén ismét gyaloglás vár ránk egészen a parkolóig, ahol az autóbuszunk várakozik ránk és indulunk vissza szálláshelyünkre.

3.nap: SZÁSZ SVÁJC, KÖNIGSTEIN

Reggeli után Szász Svájc-ba utazunk, mely Németország területén található.  A német oldalon található nemzeti park csupán 93.5 km², 40 %-t erdő borítja, mégsem erdőiről híresült el a vidék, hanem a különleges homokkőtornyairól és sziklás szurdokairól csakúgy, mint Cseh Svájc. Itt sincsenek gigantikus, meghódításra váró hegyek, a legmagasabb pontja is mindössze 556 méter.

Az Elba mentén haladva Bad Schandau-ba érkezünk, amely termálvizéről ismert. Rövid sétát teszünk a korzón, lifttel felmehetünk a kilátóba, ahonnan majdnem Drezdáig el lehetett látni, az Elba kanyarait végig, a hajókat rajta, a Bastei-t, a Lilien hegyet, a königstein-i erődöt.

Utunkat Szász-Svájc leggyönyörűbb vidékén, a híres Bástya-körzetben (Basteigebiet) a folytatjuk. A legimpozánsabb, emberi kéz alkotta műemléke a Basteibrücke, egy fantasztikus kőhíd, ami 76 méter hosszan nyúlik el a Mardeltelle völgy fölött. Ehhez az egészen különleges építményhez mintegy 2000 tonna követ használtak fel 1851-es felépítésekor.

Következő látnivalónk Königstein hatalmas vára lesz., mely Háborúban a szász fejedelmi család menedékhelye volt, itt rejtették el kincseiket is. A várban rengeteg a látnivaló, ahogyan a várfalakról látható panoráma is elsőrangú.

Visszatérünk szálláshelyünkre.

4.nap: PLOSKOVICE, TEREZIN

Reggeli után indulunk Ploskovice-i kastélyhoz, mely V.Ferdinánd osztrák császár és cseh király nyári rezidenciája volt. A 1960-as években nyitották meg a kastélyt a közönség előtt. Azóta több lépcsőben történtek helyreállító munkálatok, melyeknek köszönhetően az épületegyüttes és a kastélypark ismét csodás látványt nyújt. Nem csoda, hogy számos filmet is forgattak itt.

Utunkat Terezín barokk erődítményéhez vezet, melyet  a  tragikus emlékeket idéző Theresienstadt német nevén ismerhetnek. Az erődvárost a nácik a második világháború idején gyűjtőtáborrá, gettóvá alakították át, ahol kb. 140 ezer zsidó fordult meg egész Európából, mielőtt a keleti megsemmisítő táborokba vitték volna őket. A városban megközelítőleg 35 ezer ember halt meg. A gettó melletti ún. Kis erődöt a  Gestapo börtönnek használta. A  háború után Terezínt a Szenvedés Emlékművévé nyilvánították. Maga az erődítmény figyelemreméltó építészeti emlék. Építése több mint tíz évig tartott, összességében közel 400 hektáron terül el, az egyes részeket összekötő földalatti járatok hossza kb. 30km. A  terezíni erődtől mindössze néhány kilométerre, az Elba túlpartján fekszik Litoměřice városa, ahol rövid sétát teszünk, megkekintjük történelmi város árkádos polgárházak övezte tágas főterét, templomát, a püspökséget és a városfalak megmaradt részeit.

Visszaérkezés késő este a felszállási helyre.

félpanzió