Észak-Erdély, Máramaros, Bukovina, Moldvai csángók

A körutazás Románia északi részének különböző történelmi régióit mutatja be utasainknak. Megcsodálhatjuk majd Bukovina hangulatos falvait, híres kolostorait, Máramaros szép tájait, ősi fatemplomait, Észak-Erdély néhány nevezetességét. Ellátogatunk a távoli Moldvába is, hogy ízelítőt kapjunk a magyar nyelvterületből már a nyelvújítás előtt kiszakadt moldvai csángó magyarok kultúrájából, archaikus nyelvéből, és felfedezzük majd a Partium számos magyar irodalmi emlékhelyét. Itt döbbenhetünk majd rá arra, hogy a trianoni békediktátumban milyen szégyenletes módon húzták meg a határokat a nagyhatalmak, hiszen nyilvánvalóan ennyi irodalmi zseni csak magyarok lakta vidéken születhetett. (A Partium a szülőhelye a legnagyobb magyar költők közé tartozó Arany Jánosnak és Ady Endrének, valamint a Himnusz írójának, Kölcsey Ferencnek, és a nyelvújítás vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek is.)

Légkondicionált autóbusszal (WC, video és/vagy DVD, italautomata).

Autóbusz felszállási lehetőségek
Székesfehérvár - 4.15
Piac téri buszpu. melletti / Megyeháza mögötti parkoló
Budapest - 5.30
Déli pályaudvarnál, a CBA Déli Áruház felőli parkoló
Szolnok - 6.50
ENI benzinkút - Tószegi út 18/A.

1. nap: Nagyszalonta, Válaszút

Elutazás Székesfehérvárról, a Piac téri parkolóból reggel 4.15-kor. Budapestről az autóbusz 5.30-kor indul a Déli pálya­ud­var­tól. Utazás a Szolnok – Békés – Sarkad út­vo­na­lon a határ menti Nagy­sza­lon­tára, Arany János szülő­váro­sába. A vala­ha szín­ma­gyar város­ban még min­dig 50% felett van a ma­gya­rok rész­ará­nya. Láto­gatás a Fő tér mel­let­ti Csonka-torony­ban be­ren­de­zett Arany János-em­lék­mú­ze­umban, ame­lyet még a köl­tő fia, Arany Lász­ló hozott lét­re apja halála után. Ezt köve­tően rövid sza­bad­idő, illet­ve le­he­tő­ség elsé­tál­ni a költő szülő­há­zá­hoz.
A déli órák­ban to­vább­uta­zás Nagy­vá­rad érin­té­sé­vel a Kolozs­vár­tól észak­ra fekvő Válasz­út­ra, Wass Albert szülő­fa­lu­já­ba, ahol meg­néz­zük a Kallós Ala­pít­vány múze­umát. A neves nép­rajz­ku­tató, Kal­lós Zol­tán által létre­ho­zott hihe­tet­le­nül gaz­dag nép­művé­sz­eti gyű­jte­mény a leg­szeb­bek közé tar­tozik egész Er­dély­ben.
A múzeum meg­te­kin­té­se után to­vább­uta­zás a ma­ros­vá­sár­he­lyi város­köz­ponti szál­lo­dába (1 éj).

2. nap: Maros völgye, Békás-szoros, moldvai csángó magyarok

Utazás kelet felé a Maros szép völgyében Szász­ré­gen és Gyer­gyó­szent­mik­lós váro­so­kon ke­resz­tül. Átkelünk a Kár­pá­tokon, közben egy sétát teszünk a vad­ro­man­ti­kus Békás-szo­ros­ban. A Békás-patak szur­do­ká­nak nincs pár­ja az egész Kár­pá­tok­ban, drá­mai hatá­súak a 200-300 méter magas, szinte füg­gő­le­ges szik­la­fa­lak jó egy km-en ke­resz­tül.
A tör­ténel­mi Erdély területét elhagy­va a kora dél­utáni órák­ban érke­zünk meg a mold­vai csángó ma­gyarok föld­jére. Saj­nos a mai Ma­gyar­or­szágon na­gyon kevesen tud­nak erről a kis nép­cso­port­ról (néhány tíz­ezer em­ber­ről van szó). A töb­bi csángó nép­cso­port (gyimesi csángók, hét­falusi csángók) olyan vidé­ken él, amely Tria­non előtt Ma­gyar­or­szág része volt, a mold­vai csán­gók viszont Mold­vában, olyan terü­leten, amelyik nem tar­to­zott Ma­gyar­or­szághoz. Ők már a ki­ván­dor­lá­suk ide­jén, az 1700-as évek­ben ki­sza­kad­tak a magyar nem­zet­ből, és ki­ma­rad­tak az 1800-as évek ele­jén lezaj­lott nyelv­újí­tás­ból. Az itteni fal­vak fő vonz­ere­je ép­pen az itt élő em­be­rek archa­ikus beszéd­módja, ők a nyelv­újí­tás előt­ti ősi magyar nyel­vet beszé­lik, amelybe azért jó pár román szó is keve­redik.
A csoport Pusz­tinán, az egyik leg­tipi­ku­sabb csán­gó faluban részt vesz egy folk­lór prog­ra­mon, amely­hez egy helyi spe­ciali­tá­sok­ból álló ebéd is tar­to­zik. A falu lakó­ival való talál­kozás élet­re szóló él­ményt jelent az uta­sok­nak. Lehető­ség lesz sétára a faluban és a gyö­nyö­rű­szép Szent István-temp­lom meg­te­kin­té­sé­re is.
To­vább­uta­zás a Keleti-Kárpátok lábainál fekvő Piatra Neamt városba, szállás (1 éj).

3. nap: Bukovinai kolostorok

Utazás Románia legészakibb részébe, Bukovinába, amely 1918-ig Ausztria része volt, manap­ság Romá­nia egyik leg­von­zóbb vidéke. Szép a táj, han­gu­la­tosak a fal­vak, jól kar­ban­tar­tott, taka­ros házak­ban élnek az em­be­rek, és az egé­szet meg­ko­ro­náz­zák a világ­hírű erőd­szerű kolos­torok, melye­ket az UNESCO már 1993-ban a vi­lág­örök­ség részé­vé ny­vání­tott. A gyö­nyö­rű­szép fres­kók a temp­lomok belső és külső falán a Bib­lia tör­téne­teit mesé­lik el.
A nap során egy kis kör­uta­zást te­szünk Bu­ko­vi­ná­ban, melynek során legalább 4 kolos­tort meg­nézünk a leg­je­len­tő­sebbek közül (Sucevita, Moldovita, Voronet, Humor kolos­torai). Szállás egy kis­város­ban, egy szép fek­vésű szál­lo­dá­ban (1 éj).

4. nap: Beszterce, Nagybánya

Búcsú Bukovinától, utazás szép hegyvidéki tá­ja­kon nyugat felé. A Keleti-Kárpátok egyik fontos át­kelő­jén, a Borgói-hágón ke­resz­tül érünk vissza Er­dély­be. Ké­ső délelőtt rövid séta Észak-Erdély leg­je­len­tő­sebb szász váro­sában, Besz­ter­cén (ódon han­gu­la­tú város­mag, lábas­házak a fő­téren, gó­tikus evan­gé­li­kus temp­lom – tornya a leg­ma­ga­sabb Er­dély­ben).
Ezt köve­tően to­vább­uta­zás Dés érin­té­sével Mára­maros megye szék­helyé­re, Nagy­bá­nyára. A város szép fek­vése a XIX. század végén szá­mos festőt von­zott ide, a nagy­bá­nyai fes­tőis­kola a magyar kép­ző­mű­vé­szet leg­je­len­tő­sebb köz­pont­ja volt. A tör­té­nel­mi óváros beba­ran­go­lása mellett le­he­tő­ség lesz az euró­pai szín­vo­na­lú Szép­mű­vé­sze­ti Múze­um meg­te­kin­té­sé­re, ahol nagy­részt a mű­vész­telep fes­tői­nek képei vannak kiál­lítva (Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Czóbel Béla stb.). A város másik nagy att­rak­ciója kap­cso­lat­ban van a bá­nya­vá­rosi múlt­tal. A szin­tén euró­pai szín­vo­nalú Ás­vány­tani Múze­um az új város­rész­ben, a kom­mu­niz­mus ide­jén felé­pült beton­város­ban talál­ható (meg­hök­ken­tően szép és érdekes ásvány­rit­ka­ságok, kris­tályok, egye­dül­álló kőzetek).
Szállás Nagybányán (1 éj).

5. nap: Koltó, Desze, Barcánfalva, Máramarossziget, Szaplonca

Kora délelőtt átruccanunk a szom­szé­dos ma­gyar­lak­ta falu­ba, Koltóra. Itt talál­ható az egy­kori Teleki-kas­tély, ahol Petőfi Sándor és Szend­rey Júlia 1847-ben a mé­zes­hete­iket töl­töt­ték. Itt született töb­bek között a ma­gyar iro­dalom egyik legs­zebb sze­rel­mes verse, a „Szeptem­ber végén”.
Az em­lék­kiál­lítás meg­te­kin­té­se után utazás a Gutin-hágón keresz­tül a Mára folyó völ­gyébe. Itt kez­dő­dik az igazi Mára­maros, ahol a fal­vak­ban sok helyen meg­őr­ző­dött a népi épí­tészet, a hagyo­má­nyos élet­mód, a színes nép­viselet. Itt még lát­hatóak a jel­leg­zetes fa­házak, a hatal­mas fara­gott fa­kapuk és a híres or­todox fa­temp­lomok, melyek egy részét az UNESCO a vi­lág­örök­ség részévé nyil­vání­totta. Ezek egyikét meg­nézzük Desze falu­ban.
A követ­kező úticél az Iza folyó völ­gyében fekvő Barcán­falva, ahol láto­gatást teszünk a gyö­nyö­rű­szép új kolos­tor­ban. A pom­pás épü­let­együt­teshez egy ér­de­kes nép­rajzi múze­um is tar­tozik.
Délután az ukrán határ mentén fekvő Mára­maros­sziget váro­sával ismer­kedünk. Trianon előtt ez a tele­pülés volt Mára­maros szék­helye, egyúttal Kelet-Ma­gyar­or­szág egyik leg­gaz­da­gabb városa. Erre em­lékez­tet a város­köz­pont számos szép épü­lete. A közös séta után sza­bad­idő, eza­latt az ér­dek­lő­dők­nek le­he­tő­ség a város melletti skanzen (Mára­maro­si falu­mú­zeum) meg­te­kin­té­sé­re.
Ezt követően a Tisza völ­gyében megyünk tovább nyugat felé. Út­köz­ben meg­nézzük Szap­lon­cán a kuri­ózum­nak számító Vidám te­metőt. Szállás Szatmár megye székhelyén, Szat­már­néme­tiben vagy kör­nyé­kén (1 éj).

6. nap: Szatmárnémeti, Nagykároly, Kaplony, Érmindszent, Érsemjén

Szatmárnémeti lakossága 1910 körül még 95%-ban magyar volt, mára sajnos 40% alá csökkent a ma­gyar­ság rész­ará­nya. Délelőtt meg­csodál­juk az óvá­ros gyö­nyö­rű főte­rét a kato­likus kated­rá­lis­sal, majd el­ször­nye­dünk a kom­mu­niz­mus ide­jé­ben fel­épült új vá­ros­köz­pont bizarr fő­terén.
Ezután a még mindig magyar több­ségű Nagy­károly vá­ro­sába utazunk, ahol meg­néz­zük a nagy­sze­rűen fel­újított Károlyi-kastélyt. Nagy­ká­roly mel­lett talál­ható a magyar­lakta Kap­lony köz­ség, melynek feren­ces rendi temp­lomát Ybl Miklós ter­vez­te, a temp­lom alatt talál­ható a Károlyi család ősi krip­tája, több dí­szes szar­ko­fág­gal.
A követ­kező állo­más egy pici falu, Ér­mind­szent, ahol Ady Endre nád­fede­les szülő­házát nézzük meg. (A szülő­ház jelen­leg felú­jítás alatt van, csak kívül­ről lehet meg­nézni.) Végül a nagy nyelv­újító, Kazinczy Ferenc szülő­falu­jába, Érsem­jénbe láto­gatunk, ahol a Kazinczy-emlékház meg­tekin­tésé­vel bú­csú­zunk a Partium­tól. Átkelés Ma­gyar­országra, majd haza­uta­zás a Debrecen – Szolnok út­vo­na­lon. Érkezés Budapestre és Szé­kes­fe­hér­vár­ra a késő esti órákban.

5 éjszaka 3-4 csil­la­gos szál­lo­dák­ban. A ma­ros­vá­sár­helyi és a bukovinai szálloda 4 csil­la­gos (1. és 3. éj), a Piatra Neamt-i, a nagybányai és a szatmári pedig 3 csil­la­gos (2. , 4. és 5. éj).

Nincs éjszakai buszozás.

kényelmes, kétágyas, fürdőszobás szobákban

Büféreggeli + csángó ebéd a 2. napon / fakultatív vacsora.