A villámlás titkai

A villám elektromos gázkisülés, ami felhőn belül, felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. Többnyire vonalas szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik. Ritkább jelenség a gömbvillám.

A villámok a felhőkben összegyűlő elektrosztatikus töltések miatt keletkeznek. A felhők egyik része pozitív töltést szerez míg a másik negatívat. Magát a folyamatot még nem teljes egészében értik, de a felhő alja általában negatív töltésű lesz míg a teteje pozitív. Ha már annyi töltést szerzett, hogy a potenciálkülönbség a föld és a felhő, vagy felhő és felhő között túl nagy lesz, elektromos kisülés formájában átáramlanak az elektronok a pozitív töltésű hely felé.

Az átlagosan 0,2 s-ig tartó kisülési időtartam alatt 30-40 000 amperes áramerősség lép fel. A villám sebessége 180 km/s. A hőmérséklet elérheti a 30 000 K-t. Ha a villám homokos talajba csap, üvegszerű anyag keletkezik, aminek a neve fulgurit.

• Ahogy a negatív töltések gyülekeznek a felhők aljában, úgy szorítják lefelé a földből a negatívakat. Ezáltal a föld pozitív töltésű lesz.
• A negatív töltések eltaszítják maguktól a földben lévő szintén negatív töltéseket. Az ezután pozitívan maradt föld vonzza a felhők aljába gyűlt negatív ionokat.
• Amikor a negatív töltésű áramlat eléri a földet, akkor a pozitív töltéseket elkezdi taszítani a föld a negatívak hatására.
• Amikor a két ellentétes töltésű áramlat találkozik, egy nagy vezetőképességű csatornát nyitnak az elektronok számára, amelyek ezen keresztül leugrálnak a földre. Ez a villámlás.
• A sebesen áramló elektronok fényjelenséget vonzanak, és akkora hőt termelnek, hogy a levegőt felmelegítve maga körül, dörejt hallunk.

Mi az égdörgés oka

A villámok felhevítik a levegőt, amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel, és ez nagy robajjal jár.

Miért nem villámlik és dörög egyszerre?

Azért, mert a fény és a hang terjedési sebessége különböző. Ugyanazt a távolságot a fény sokkal gyorsabban teszi meg, ezért látjuk először a villámlást és csak utána halljuk a dörgést.

A villámlás távolsága

Mivel a fénysebesség sokszorosan felülmúlja a hang terjedési sebességét, ezért mindenféle eszköz nélkül is meg tudjuk állapítani a villámlás távolságát. A villám megpillantásakor elkezdünk számolni: 21, 22, 23, ... Ha mondjuk a dörgést „23”-nál halljuk, a hangnak 3 másodperc kellett az út megtételéhez. A másodperceket elosztjuk 3-mal, így közelítőleg megkapjuk a távolságot km-ben.

Villámcsapás elleni védekezés

Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, azonban a károkat és a sérüléseket előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet.

Ha a villámlás után 30 másodpercen belül meghalljuk a dörgést, azonnal keressünk menedéket. Évente mintegy 2000 embert ér villámcsapás, ezeknek 25-33%-a halálos.